A kiállításról

Kassa, Kelet-Szlovákiai Múzeum

Henszlmann Imre (1813-1888) a magyar művészettörténet és műemlékvédelem atyja

Kassai német eredetű családból származott és orvosi pályára készült: Budán és Bécsben tanult, majd Padovában doktorált 1837-ben. Érdeklődése azonban a művészetek felé fordult. Már Padovából bejárta Itáliát, különösen sokat időzött Velencében és Rómában, ahol főképpen az építészetet tanulmányozta. Maga is próbálkozott a rajzolással, festészettel, szobrászattal. Négy évvel orvosi diplomájának megszerzése után megjelent művészeti tárgyú tanulmánya alapján a Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

1843-ban Lipcsében német nyelvű folyóiratot indított a magyar reformellenzék ügyének ismertetése céljából. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1846-ban Kassán tartott vándorgyűlésén a magyarországi műemlékek védelme érdekében tett felszólalását tekintik a magyar műemlékvédelem szervezett formájához vezető első lépésnek. 1848-ban Pulszky Ferenc sajtóreferense volt, emiatt 1849-ben börtönbüntetést kapott. Az ötvenes évek elején Londonba utazott, majd hét évig Franciaországban élt. Itt jelent meg először, francia nyelven arányelméleti munkája. Hazatérte után az Akadémia Archeológiai Bizottságában tevékenykedett. 1873-tól a pesti egyetem újonnan létrehozott művészettörténeti tanszékének tanára. Mint országgyűlési képviselő, ő terjesztette elő az 1881-ben megalkotott első műemlékvédelmi törvényt. Az ennek alapján megalapított szervezetnek, a Műemlékek Országos Bizottságának ő volt első elnöke, egészen haláláig.